Selyemakác (Albizia julibrissin)

A selyemakác Irántól Japánig őshonos, 6-10 méteres magasságot elérő lombhullató fa. Rendkívül dinamikusan nő, koronája laposan szétterülő, terebélyes, ernyős. Mediterrán hangulatot varázsolhatunk a selyemakáccal a kertbe.

Légies megjelenésű lombkoronája egzotikus hatást kelt. Levelei érdekesek, kétszeresen szárnyasan összetettek, egy levél 40-60 db apró levélkéből épül fel. Pamacsszerű, különleges megjelenésű virágait júniustól szeptemberig több hullámban hozza. A virágok kis fejecskébe tömörülnek, alul fehérek, felül lilásrózsaszínek, édes illatúak. 12-18 cm hosszú hüvelytermései hosszan a fán maradnak.

Talajban nem válogat, de gyors növekedésre laza, jó vízelvezetésű, tápanyaggal jól ellátott talajban képes. Rosszul tolerálja a magas talajvizet.

Vízigénye közepes, fiatal korban meghálálja a rendszeres öntözést, kellő begyökeresedése után jó szárazságtűrő.

Kimondottan fényigényes, tűző napon fejlődik szépen és itt hozza a legtöbb virágot.

Fiatal korban téli takarást igényel. Megerősödése után teljesen télálló. Viszonylag későn hajt ki, nem kell aggódni, ha körülötte már minden zöldül, de a selyemakác még nem hajt.

Ültetéskor célszerű nagy ültetőgödröt készíteni, a kitermelt földet jó minőségű trágyával, komposzttal, vagy virágfölddel dúsítani, majd ebbe a feljavított, tápanyaggal feltöltött keverékbe ültetni. Tavasztól őszig rendszeresen öntözni kell az első év folyamán. Később az öntözések ritkíthatóak.

Kifejlett magasság: 6-10 m

Kifejlett szélesség: 6-8 m

Virágzási idő: június - szeptember

Méhlegelő: igen

Vízigény: közepes

Fényigény: nagy

Lombhullató: igen